Vannak olyan hódgátak, ahol indokolt lehet a visszaduzzasztott vízszint korlátozása, a további emelkedés megakadályozása és az átfolyás biztosítása, mert egy esetleg hirtelen érkező árhullámból könnyen válhat árvíz.
Ilyen helyszíneken lehet jó megoldás az átereszcsövek beépítése, így a gát nagyobb mértékű megbontása nélkül valósítható meg a vízszintszabályozás, egyszerre biztosítva a hódok számára a járataik védelméhez szükséges vízmélységet és az érintett gazdálkodók vagy kerttulajdonosok által elvárt árvíz- és kiöntésvédelmet is – írta a Duna-Ipoly Nemzeti Park a közössági oldalán, ahol az első ilyen áteresz építését mutatták be.
Zebegény belterületén az elmúlt években több hódgát is épült, és a település önkormányzata lakossági megkeresések hatására fordult a nemzeti parkhoz, hogy egy minden érintett számára megfelelő megoldást találjanak.
A hódok és hódos konfliktusok szakértőjeként Juhász Erika, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa javasolta a többek között Szlovéniában sikerrel alkalmazott átereszcsövezést, így az önkormányzat már ezt a megoldást kérve fordulhatott az engedélyező természetvédelmi hatósághoz.
Az engedély kiadását és az önkormányzattal való egyeztetést követően május végén került sor a csövek beépítésére, amiben a HUN-REN részéről Juhász Erika és Kanizsay Borbála, míg a DINPI részéről dr. Tóth Balázs hidroökológus mellett Fórizs-Kun Eszter és Bedő Péter vettek részt.
Írtunk arról is, hogy átrendezték az őrségi tájat a szorgos farágók, de tarolnak a hódok a vadregényes Ős-Sárvíz partján is. itt pedig egy videó arról, hogy a szentendrei hajókikötőnél faragott fát egy hód.
