Nem mindennapi kiállítás nyílt a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában – írta az MTI.
A magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak a Földbe való becsapódás előtt felfedezett kisbolygók detektálásában. Eddig 11 olyan kisbolygót fedeztek fel a csillagászok, amelyek a megfigyelésük után pár nappal vagy néhány órával be is csapódtak a Földbe.
Különleges kisbolygók
Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatásvezetője három ilyen kisbolygót is felfedezett már, ami a nagy amerikai égboltfelmérő programok fényében egyedülálló teljesítmény. A 2022 EB5 egy három méteres kisbolygó volt, amely Izlandtól északkeletre robbant fel a légkörben az Atlanti-óceán felett. Az infrahang-detektorokkal is érzékelt robbanás 4 kilotonnás volt, ami a hirosimai atombomba erejének harmadával egyenértékű.
A 2023 CX1 kisbolygó egy körülbelül 2 méteres kondritos anyagú kisbolygó volt, melynek darabjai Normandia partjai mellett, Saint-Pierre-le-Vieger francia település közelében értek földet. A harmadik felfedezett kisbolygó a 2024 BX1, amely körülbelül félméteres méretével apró, de ritka és különleges anyaga miatt nagy fényvisszaverő képességű test volt. Berlintől keletre, Ribbeck település közelében hullottak le a darabjai.
A kisbolygókból megmaradt meteoritdarabok most a nagyközönség számára is megtekinthetővé válnak a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. A becsapódott kisbolyók közül kettő meteoritjai és kőzetszövete szerepel az anyagban. A gyűjtemény egy harmadik magyar vonatkozású meteorittal is kiegészül: a 2012-ben becsapódott Kassai meteorit egy szép példánya is megtekinthető a kiállításon, amely egy Magyarországról is jól látszó, teliholdnál fényesebb tűzgömb kíséretében, igen hangos robbanással robbant fel. A magyar biztonsági kamerákon rögzített tűzgömb felvételéből cseh-magyar-szlovák kutatói együttműködéssel számították ki a becsapódás helyét, majd találták meg a meteoritokat.
Egyedülálló kutatóműhely
Az intézet vezetésével egy 2016-os GINOP pályázat eredményeként olyan stratégiai K+F műhely jött létre, ahol a csillagászati képalkotás, a digitális kamerák építése és a hozzájuk tartozó szoftverfejlesztés minden területét nemzetközi szinten művelik.
A CSFK és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium konzorciuma világszinten is egyedülálló bolygórendszeres kutatóműhellyé vált, ahol a protoplanetáris korongoktól a távoli üstökösfelhőkön át a belső törmelékzónákig, a földközeli kisbolygókon keresztül a lehulló darabok kereséséig és laboratóriumi elemzéséig minden témával foglalkoznak. A folyamatosan üzemelő rendszerekkel a Földünkre veszélyes égitesteket a felfedezéstől egészen a lehulló darabok megtalálásáig képesek követni.
Ahogy korábban írtuk, kisbolygót neveztek el egy magyar tudósról. Néhány éve egy döbbenetes méretű aszteroida közelítette meg a Földet, valamint egy páratlanul ritka égi jelenségben gyönyörködhettek az éjszakai égbolt szerelmesei.
